A szexuálpszichológia tanácsadásra érkezők leggyakoribb problémája általában valamilyen jól meghatározható testi tünet (férfiaknál ilyenek például a merevedési zavarok, nőknél a fájdalmas közösülés), amelyek mögött gyakran lelki okok állhatnak. A sématerápiás szemlélet nagyon jó elméleti fogódzkodót tud nyújtani mind a kliens, mind a pszichológus számára, mivel a belső én-állapotaink megismerésével könnyen érthetővé és átláthatóvá teszi a testi és lelki problémák közötti összefüggéseket.
A sématerápiás módszer kidolgozása Jeffrey E. Young (1950-) nevéhez fűződik, aki először kezdte el ily módon ötvözni a kognitív-viselkedésterápiás technikákat a mélylélektani elméletekkel, mivel úgy találta, bizonyos kliensek esetében nem működtek a sztenderd eljárások.
A hagyományos terápiák nem hatékonyak?
Nem arról volt szó, hogy ezek a kliensek ne akartak volna javulni, vagy ne lettek volna motiváltak a terápiára, hanem olyan mélyek voltak a problémáik, hogy nagy ellenállásba ütköztek a szakemberek, amikor azokat csak egyféleképpen; racionálisan próbáltak megközelíteni. Sok páciens pontosan tudta mit kellett volna tennie, gondolnia és hogyan kellett volna éreznie magát, mégsem voltak képesek túllépni a problémáikon, hiszen azok már egy jóval korábbi életszakaszukban is jelen voltak, amikor még nem rendelkeztek azokkal az erőforrásokkal, amelyekkel ki tudtak volna lépni egy bántalmazó helyzetből, vagy ki tudtak volna állni saját magukért. Az elmélet szerint ezek az élmények alapvető élményekként süllyedtek le a páciensek tudatának mélyére, ahol időről-időre valamilyen életesemény hatására aktiválódtak. Ezeket az élményeket a szakemberek maghiedelmeknek vagy más néven sémáknak nevezték el.
A sémák általánosító, leegyszerűsített állítások, amik hosszú időn keresztül fennállnak és torzítják a gondolkodásunkat. Főleg gyermekkorban alakulnak ki, amikor megtanuljuk a saját szükségleteinket a környezet jóváhagyásával kielégíteni.
Mi is az a sématerápia
Sématerápiás munkamódban három én-állapotot különböztetünk meg; ezek a gyermeki, felnőtt és szülői én-állapotok. Ezek mind-mind különböző módok, ahogyan reagálunk egy helyzetre, ahogyan a világot látjuk.
A gyermeki sémamódok utalnak a szükségleteinkre. Gondoljunk csak egy megetetett, tisztába tett csecsemőre, aki elégedetten simul anyja karjaiba. Az ő szükségletei ki vannak elégítve, így boldogan szemléli a környezetét. Mi történne viszont, ha tele lenne a pelus, éhes lenne és a sírására senki sem tűnne fel, senki sem venné őt kézbe és etetné őt meg? Különböző érzéseket élhetne át a kicsi; szomorúság, harag, félelem, kétségbeesés…érzelmek, amik jelezhetik, ha egy szükséglet nincs kielégítve, jelen esetben például a csecsemő éhsége és biztonságérzete. A módszer a helyzetben domináns alapérzelem alapján megkülönbözteti egymástól a Boldog (öröm), a Dühös és a Sérülékeny Gyermek (szomorúság) módot.
A következő mód a szülői mód, itt megkülönböztetünk Büntető és Követelő Szülői hangokat. Mindannyian folytatunk magunkkal egyfajta belső párbeszédet, ideális esetben barátságos, támogató hangnemben (például: ,,Ez ma nem jött össze, legközelebb majd sikerül.”), viszont sok esetben inkább undok módon, kíméletlenül és rosszindulatúan szólunk magunkhoz (,,Nézd már milyen szánalmas vagy, még ezt sem tudod megcsinálni, soha nem fog fogsz így kelleni senkinek!”).
Nem törvényszerű hogy ezeket a mondatokat egy az egyben szüleink mondták volna nekünk gyerekkorunkban, amit viszont gyakran látunk, hogy az önmagukat nem elfogadó emberek gyakran nőttek fel olyan szülők, tanárok vagy éppen edzők mellett, akik a gyakori kritizálással, figyelem- és szeretetmegvonással jócskán kikezdték az önbizalmukat. Amikor tehát a klienssel azon dolgozunk, hogy beazonosítsuk a Büntető/Követelő Szülő módját, gyakran azokat az túlzó elvárásokat és önbüntető hangokat próbáljuk tudatosítani, amik a helyzet kapcsán aktiválódnak benne.
A sématerápia utolsó munkamódja az Egészséges Felnőtt mód. Ezzel a móddal tudjuk a belső Sérülékeny és Dühös Gyermek részünket megvigasztalni, átölelni és a megnyugtatni. Van egy mondás, miszerint csak azokat az érzéseket tudjuk elengedni, amiket előtte már megéltünk, ebben segít nekünk ez a sémamód.
Mi történik a sématerápiás szemléletű szexuálpszichológiai tanácsadáson
A tanácsadás első alkalmai során kerül sor a sémakérdőív kitöltésére. A kérdőív 244 tételt tartalmaz, ahol a kliensnek el kell döntenie mennyire igaz rá az adott állítás. A tételek 5 nagy kategóriához tartoznak és minden nagy kategória további témakörökre oszlik. A kérdőív kiértékelése során arra vagyunk kíváncsiak, milyen sémák jöttek ki a kliensek esetében aktívnak. Ezekre ügyelni fogunk a közös munka során, igyekszünk megragadni, hogy az adott helyzet miképp aktiválja ezeket a sémákat.
Mint említettem korábban, a sémák korlátozó hiedelmek, amiktől próbáljuk magunkat elhatárolni. Ha például egy nő azt gondolja, hogy minden férfi kiállhatatlan és csakis egy dolgot akar, különböző módokon védheti magát a kiszolgáltatottság érzésétől: például kerülheti azokat a lehetőségeket ahol ismerkedhetne, elhárítja a férfiak közeledését, vagy éppen saját maga igényeit nyomja el és bonyolódik egyéjszakás kalandokba, elhitetve magával azt, hogy egy erős nőnek nincs szüksége érzelmi kapcsolatokra, megelégszik a testi élvezetek átélésével.
A sématerápia ezeket a megoldási lehetőségeket megküzdő stratégiának hívja és megkülönböztet jól funkcionáló és ártalmas megküzdési módokat. A tanácsadás során megnézzük, hogy segítenek-e a kliens által használt módok és ha nem, milyenekkel tudná helyettesíteni őket. sámaterápia pszichológus
Egy példa a Sématerápiás munkamódra!
Magda, a 30-as éveiben járó vegyész azért jön szexuálpszichológiai tanácsadásra, mert úgy érzi, nehezen oldódik fel az együttlétek során, valamint ritkán sikerül neki elérni hogy orgazmusa legyen. Párjával, Ákossal 2 éve ismerkedtek meg egy konferencián, ő szintén olajmérnökként dolgozik egy másik nagy cégnél.
Magda kedves és csöndes nő, aki nehezen beszél érzéseiről, időre van szüksége mire megbízik az emberekben. Ákos ezzel szemben bőbeszédűbb, könnyebben kapcsolódik másokhoz és lazábban beszél az érzéseiről. A kitöltött sémakérdőív alapján az alábbi jellemvonások rajzolódnak ki Magdánál: Saját magát és másokat is hajlamos kritikusan megítélni, fontos neki, hogy jó teljesítményt érjen el (hiperkritkusság séma). Másokkal szemben bizalmatlan és nehezen nyit (bizalmatlanság-abúzus séma), érzelmeit nehezen fejezi ki (érzelmi gátoltság séma), kapcsolataiban hajlamos a másik fél alá rendelődni (önfeláldozás és behódolás séma).
Ahogy telik az idő és Magda egyre többet mer megosztani magáról, több fontos információ is árnyalja a kezdeti képet. Elmeséli, hogy édesapját nem nagyon ismeri, mivel korán elváltak a szülei, édesanyja egyedül nevelte fel őt húgával együtt, és amellett hogy igyekezett velük minőségi időt tölteni, nagyon sokat dolgozott hogy el tudja tartani magát és gyermekeit. Magdában kialakult egy idealizált erős nő képe, aki sosem panaszkodik, egyszerre két munkahelyen dolgozik és felelős döntéseket hoz. Ő is ilyen akar lenne, de gyakran úgy érzi, kudarcot vall.
Édesanyja mindig elvárta tőle, hogy jól tanuljon, a lehető legjobban teljesítsen és bár ez a tulajdonsága előny a szakmájában, általánosságban mégis hátráltatja őt, mert sosem tudja élvezni a sikereit, mindig jobb szeretne lenni, ha pedig egy kis hibát is vét, órákig tudja magát miatta ostorozni. Séma terápiában ezt a belső hangot, ami szerint ő sosem elég jó, nem elég amit csinál, Büntető/Követelő Szülői hangként azonosítjuk.
Magda azt is megfigyelte, hogy amikor Ákossal konfliktusuk van, vagy a munkahelyén kell konfrontálódnia, általában önfeladó módon együttműködik a többiekkel, akaratát nem nagyon tudja érvényesíteni. Ilyenkor gyakran lesz rossz kedvű és zárkózott, ezeken a napokon este gyakran órákig csak bámulja a tévét. Sématerápiában ezeket a viselkedésmódokat nevezzük megküzdési módoknak, jelen esetben Elidegenedett védelmező és az Együttműködő, Önfeladó módoknak. A megküzdési módok a belső Sebezhető és Dühös Gyermek módot védik a Büntető/Követelő Szülői módtól.
Hogy alakul ki a szexuálpszichológia probléma?
Amikor Ákos este a fáradt Magdához közeledni próbál és jelzi neki, hogy szívesen összebújna vele, Magda nehezen mond nemet, pedig már nincs kedve az aktushoz (kiváltó helyzet). Magában viszont azt gondolja, hogy nem akarja Ákost elutasítani, mert úgy érzi, nőként rendelkezésre kell állnia, ha a párja kívánja őt (behódoló, önfeláldozó séma). Az együttlét végén megjátssza, hogy orgazmusa van, mert nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy a másik nem eléggé jó.
Ezután még fáradtabbnak és üresnek érzi magát, befordul a fal felé és párja kérdésére, hogy mi a baja, nem válaszol, bezárkózik magába (elidegenedett védelmező mód). A tanácsadás során felmerül milyen szükségei lettek volna ebben az helyzetben, amit nem volt lehetősége kielégíteni (pl.: nemet mondás joga, pihenés előtérbe helyezése a szexszel szemben). Ezek az igények és érzések a belső Sérülékeny Gyermek módot jelenítik meg.
Összegezve az eddig leírtakat, a sématerápiás tanácsadásnak tehát az az elsődleges célja, hogy a belső Sérülékeny Gyermeki Módot átérezzük és megértsük az Egészséges Felnőtt módunkkal, továbbá tudatosítsuk a sémáinkat és a Büntető/Követelő Szülői módjainkat, és ne alapvető igazságokként, hanem személyes, ránk jellemző gondolatokként kezeljük őket, amiket meg lehet kérdőjelezni. Sokan sokféleképpen védik magunkat a nehéz érzéseiktől, a tanácsadás során együtt megvizsgáljuk milyen módon védelmezi magát a kliens, és ez hogyan segíti őt hosszútávon a szexualitás megélésében, egy jó párkapcsolat kialakításában és fenntartásában. sámaterápia pszichológus
